CASTRUM  TETEL   –   TÉR – IDŐ – TÖRTÉNELEM

Ásatások Solt–Tételhegyen (Bács-Kiskun megye)

A Névtelen Mester, Anonymus Gesta Hungarorumában szereplő castrum tetel azonosítása történettudományunk máig megoldatlan kérdései közé tartozik – annak ellenére, hogy a kutatók sokáig a bácsi Titelhez kötötték. Vörösmarty Mihály nevezetes költeményében Párducos Árpád győzelmét örökítette meg Zalán fejedelem fölött (Zalán futása, 1825), akinek székhelye a legújabb feltevések szerint talán a Bács-Kiskun megyei Tételhegy lehetett.

A solti lelőhely éppen száz esztendeje került a régészeti kutatások látóterébe: 1907-ben szántás során a magyar honfoglalás korából származó gazdag női temetkezésnek a Tételhegyen talált leleteit ajándékozták a Magyar Nemzeti Múzeumnak – egy aranyozott ezüst hajfonatkorongot (ami a lelőhely jelképévé vált), ezüst lemezkarperecet és két szív alakú lemezes ezüst csüngőt.

A Tételhegy (Tételhalom) Solt határának keleti részén a dunaföldvári és bölcskei rév közelében, a kecskeméti és kiskőrösi műút között, a Duna medrétől légvonalban mintegy hét kilométerre fekszik. Természeti képződmény, ún. tanúhegy, melyet a folyó mederváltásai során nem hordott el. Az ÉNy–DK irányban elhelyezkedő, kissé nyújtott ovális, kb. 1150x800 m kiterjedésű domb legmagasabb pontjának tengerszint feletti magassága 112,2 m, ezzel 17 méterre emelkedik ki az egykori ártérből. A felszíne tagolt: a kisebb-nagyobb kiemelkedéseket vízmosásos mélyedések választják el egymástól. Déli oldalán található az egyutcás Tételhegy település, mely az 1941-es árvízkárosultak számára épült.

A dombfelszín megismeréséhez, majd az ásatások során tapasztalt jelenségek értelmezéséhez nélkülözhetetlen információkat nyújtottak a Honvédelmi Minisztérium térképészeti archívumában gyűjtött felvételek (1. tabló), valamint Otto Braasch (2. tabló), László János  (3. tabló) és Jászai Balázs  (4. tabló) légirégészeti felvételei.

A 2005-ben kezdett terepszemlék során több, egymástól elkülönülő lelőhelyet sikerült lokalizálni. A domb keleti lábánál levő sík területen neolit és Árpád-kori cserepek kerültek elő. Magán a hegyen az emberi megtelepedésre utaló legkorábbi leletek a középső bronzkor (vatyai kultúra) és a késő bronzkor (urnamezős kultúra) emlékei. Néhány halomsíros és kelta perem a vaskorból, valamint számos népvándorlás kori, illetve középkori edény, köztük cserépbogrács  töredék alkotja a leletanyagot. A százhektáros tanúhegy „Templomdombján” húzott 275 m hosszú, 4 m széles kutatóárok a rábontott szelvényekkel együtt is csupán 1800 m2, azaz a szűken vett lelőhely 1,8 ezreléke. Az ásatás során megfigyelt objektumok: bronzkori erődített telep, egy eddig ismeretlen korú torony, 11. századi soros temető, kora Árpád-kori településnyomok, talpas keresztelőmedence egy kora gótikus templomból, melyet temető vesz körül. Még az ásatások előtt szórványként került elő egy Köln város címerével ellátott, a 15. század közepére tehető ólombárca, valamint Heraclius bizánci császár 613–614-re keltezhető, Constantinápolyban vert rézérme (5–6. tabló).

A régészeti föltárásokat Somogyvári Ágnes, V. Székely György, Cséki Andrea, Mészáros Mónika, Rosta Szabolcs és az ásatás vezetője, Szentpéteri József 2006. július 31–augusztus 18. között végezte. A kutatásokért felelős intézmény a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete, a leletek a kecskeméti Katona József Múzeumba kerültek (7–8. tabló).

1. tabló:

1) A tagosítás előtti Tételhegy archív légifelvételen, 1954
2–3) Az előző felvétel kinagyított részlete (pozitív és negatív): a Templomdomb
4) Légifelvétel a nagyüzemi gazdálkodás idejéből, 2003
Fotó: Honvédelmi Minisztérium Térképészeti Kht., Budapest

2. tabló:

1–3) A Tételhegy érett gabonával fedett domborzata súrolófényben, 1997. június 23.
4–7) A Tételhegy északnyugati részlete erődítési és épületnyomokkal, 1998. június 9.
8–11) A Tételhegy északnyugati része (pozitív és negatív nagyítások), 2001. augusztus 3.
Fotó: Otto Braasch (Pécsi Egyetem Légirégészeti Téka, Pécs)

3. tabló:

1–9) A különböző fedettségű tételhegyi felszín régészeti jelenségei, 2005. május 30.
Fotó: László János (Civertan Grafikai Stúdió, Budapest, www.civertan.hu)

4. tabló:

1–3) Esőben készült légifelvételek a Tételhegyről, 2006. augusztus 12.
4–9) Színes és infrafelvételek a Tételhegy környékéről, 2006. október 18.
Fotó: Jászai Balázs (Civertan Grafikai Stúdió, Budapest, www.civertan.hu)

5. tabló:

1) A tételhegyi Templomdomb hosszanti átvágása, 2006. augusztus 12.
Fotó: Jászai Balázs
2) A Tételhegy északnyugati sarka
3) Sáncok és árkok: erődítésnyomok a Templomdomb peremén
4) A Templomdomb feltárás közben
5) Árpád-kori ház maradványai a Templomdombon
6) Sánc a Tételhegy északnyugati sarkán
Fotó: Szentpéteri József, 2005–2006

 
6. tabló:

1) A tételhegyi soros temető részlete, XI. század
2) Egy bolygatott temetkezés a Templomdomb közepéről
3–4) Keresztelőmedence maradványai, 14–15. század
5) Ólombárca Köln város címerével, a 15. század közepe
6) Heraclius és Heraclius Constantinus Constantinápolyban vert follisa, 613–614
Fotó: Szentpéteri József, 2006

7. tabló:

1) Cséki Andrea, Mészáros Mónika, Somogyvári Ágnes és Füzi Péter tanuló
2) Somogyvári Ágnes és Áipli Gyula technikus
3) Rosta Szabolcs
4) Székely György
5) Aradi Szilveszter egyetemi hallgató és Füzi Péter
6) Vida Ágnes rajzoló, Verebes Adrienn tanuló, Somogyvári Ágnes és Harkai István
Fotó: Szentpéteri József, 2006

8. tabló:

1) Előtérben az ásatási brigád: Gergely János, Bajnok Gábor, Szilágyi István
Fotó: Szentpéteri József, 2006
2) Szentpéteri József
Fotó: Szelényi Károly, 2006 (Magyar Képek Kiadó, www.hungarianpictures.t-online.hu)
3) Holl Balázs térinformatikus
4) Somogyvári Ágnes
5) Áipli Gyula
6) Székely György és Somogyvári Ágnes
7) Látogatók a Tételhegyen
8) Ásatási nagyüzem, 2006. augusztus 16.
Fotó: Bahget Iskander, 2006 (www.iskander.hu)