Solt–Tételhegy (Bács-Kiskun megye)
A lelőhely éppen száz esztendeje került a régészeti kutatások látóterébe: 1907-ben a honfoglalásunk korából származó gazdag női temetkezés szántás során talált leleteit ajándékozták a Magyar Nemzeti Múzeumnak – egy aranyozott ezüst hajfonatkorongot (1. kép), ezüst lemezkarperecet és két szív alakú lemezes ezüst csüngőt.
A Tételhegy (névvariánsa: Tételhalom) Solt határának keleti részén a dunaföldvári és bölcskei rév közelében, a kecskeméti és kiskőrösi műút között, a Duna medrétől légvonalban mintegy 7 kilométerre fekszik. Természeti képződmény, ún. tanúhegy, melyet a folyó a mederváltásai során nem hordott el (2. kép). Az ÉNy–DK irányban elhelyezkedő, kissé nyújtott ovális, kb. 1150*800 m kiterjedésű domb legmagasabb pontjának tengerszint feletti magassága 112,2 m, ezzel 17 méterrel emelkedik ki az egykori ártérből. A felszíne sajátosan tagolt: a kisebb-nagyobb kiemelkedéseket vízmosásos mélyedések választják el egymástól. Déli oldalán található az egyutcás Tételhegy település, mely az 1941-es árvízkárosultak számára épült.
A lelőhely jelentőségére nemrég figyelt föl Visy Zsolt (amikor 1997-ben elsőként közölt innen származó légifotót), Czajlik Zoltán (aki 2002-es légirégészeti munkái között szerepeltette) és Bóna István (akinek közöletlen feltételezése szerint a Tételhegy egykor alkalmas lehetett az írott forrásokból ismert késő avar kori hatalmi központ, a ring helyszínének). A kutatást végző intézmény a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete, a leletanyag a kecskeméti Katona József Múzeumba került. Az ásatásokkal párhuzamosan az ELTE Természetföldrajzi Tanszéke vizsgálatsorozatot indított a tanúhegy felépítésének és fejlődéstörténetének bemutatása céljából.
A dombfelszín megismeréséhez, majd az ásatások során tapasztalt jelenségek értelmezéséhez nélkülözhetetlen információkat nyújtottak a Honvédelmi Minisztérium térképészeti archívumában gyűjtött felvételek (3. kép), valamint Otto Braasch (4–6. kép), Miklós Zsuzsa (7. kép), László János (8. kép) és Jászai Balázs (9. kép) légirégészeti felvételei.
A 2005-ben kezdett terepszemlék során több, egymástól elkülönülő lelőhelyet sikerült lokalizálni. A domb keleti lábánál levő sík területen neolit és Árpád-kori cserepek kerültek elő. Magán a hegyen az emberi megtelepedésre utaló legkorábbi leletek a középső bronzkor (vatyai kultúra) és a késő bronzkor (urnamezős kultúra) emlékei. Néhány halomsíros és kelta perem a vaskorból, valamint számos népvándorlás kori, illetve középkori edény, köztük cserépbogrács töredék alkotja a leletanyagot. A százhektáros tanúhegy „templomdombján” húzott 275 m hosszú, 4 m széles kutatóárok a rábontott szelvényekkel együtt is csupán 1800 m2, azaz a szűken vett lelőhely 1,8 ezreléke (10. kép). Az ásatás során megfigyelt objektumok: bronzkori erődített telep, egy eddig nem ismert korú torony (11. kép), 11. századi soros temető (12. kép), kora Árpád-kori településnyomok, festett vakolatdarabok és talpas keresztelőmedence (13–14. kép) egy kora gótikus templomból, melyet temető vesz körül.
A következő ásatási szezon legfontosabb feladata az idén észlelt jelenségek (15. kép) szisztematikus föltárása, így többek között a dombot többszörös sávban körülvevő széles szárazárok és sánc átvágása (16. kép). A munkálatokat Somogyvári Ágnes, V. Székely György, Cséki Andrea, Mészáros Mónika, Rosta Szabolcs és az ásatás vezetője, Szentpéteri József 2006. július 31. és augusztus 18. között végezte.

1. kép: A solt–tételhegyi aranyozott ezüst korong, 10. század második harmada
Forrás: „Őseinket felhozád…” A honfoglaló magyarság. Kiállítási katalógus.
Szerk.: Fodor István. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 1996, 352.
Fotó: Hapák József (Magyar Nemzeti Múzeum)

2. kép: A Tételhegy mocsaras környezete, 2005. március 22.
Fotó: Szentpéteri József (MTA Társadalomtudományi Főosztály)

3. kép: A tagosítás előtti Tételhegy archív felvételen, 1954. június
Fotó: Honvédelmi Minisztérium Térképészeti Kht.

4. kép: A Tételhegy érett gabonával fedett domborzata súrolófényben, 1997. június 23.
Fotó: Otto Braasch (Pécsi Egyetem Légirégészeti Téka)

5. kép: A Tételhegy északnyugati részlete: erődítési és épületnyomok, 1997. június 23.
Fotó: Otto Braasch

6. kép: A Tételhegy északkeleti részlete: telekkiosztás, épületek és gödrök, 1997. június 23.
Fotó: Otto Braasch

7. kép: Telekkiosztásra utaló nyomok a Tételhegytől keletre, 2004. július 3.
Fotó: Miklós Zsuzsa felvétele (MTA Régészeti Intézete)

8. kép: A különböző fedettségű tételhegyi felszín régészeti jelenségei, 2005. május 30.
Fotó: László János (Civertan Bt.)

9. kép: Esőben készült légifelvétel a Tételhegy környékéről, 2006. augusztus 12.
Fotó: Jászai Balázs (Civertan Bt.)

10. kép: A tételhegyi templomdomb hosszanti átvágása, 2006. augusztus 12.
Fotó: Jászai Balázs

11. kép: A tételhegyi templomdomb toronyépülete által bolygatott temetkezés, 2006
Fotó: Szentpéteri József

12. kép: A tételhegyi templomdombon föltárt soros temető részlete, XI. század
Fotó: Szentpéteri József

13. kép: Keresztelőmedence maradványai a tételhegyi templomdombon, 14–15. század
Fotó: Szentpéteri József

14. kép: A mészkőből faragott keresztelőmedence fölülnézetből, 2006
Fotó: Szentpéteri József

15. kép: Árkok és gödrök a templomdomb átvágásából, 2006
Fotó: Szentpéteri József

16. kép: Sáncok és árkok: erődítésnyomok a templomdomb peremén, 2006
Fotó: Szentpéteri József