Castrum Tetel – egy őskori földvár Anonymus Gestájában?

Kedves múzeumszerető olvasók! Mi lehet nagyszerűbb dolog annál, mint egy szépreményű orgánum születésének ünnepélyes pillanatában beszámolni egy hosszú távra tervezett kutatómunka kezdeti lépéseiről?

Mi volt a kiindulópont? A legújabb népvándorlás kori összefoglalások – a Karoling forrásokra támaszkodva – egyöntetűen a Duna–Tisza-közére teszik a késő avar korszak hatalmi központját, ám nem lehet tudni pontos helyét, mint ahogyan azt sem, hogy a honfoglaló magyarok bejövetele, illetve a Kárpát-medence birtokba vétele után, egészen a 970-es évekig (Esztergom előtt) hol lehetett a magyar fejedelmi központ.

Bóna István akadémikus (1930–2001), a 20. századi magyar régészet meghatározó személyisége nehéz örökséget hagyott rám, amikor nem sokkal halála előtt egy, az egyetemi dolgozószobájában hármasban folytatott beszélgetés során rám bízta a „nagy titkot”: szerinte hol lehetett az avar kagán oly sokat emlegetett, de soha föl nem fedezett székhelye, a híres-nevezetes ring (Regia Avarorum Hring). A térképvázlatot felesége, B. Horváth Jolán vetette papírra egy kezünk ügyébe eső nagyméretű barna borítékra. Immár a harmadik esztendőt számláljuk azóta, amikor – 2005. március 22-én – a fent említett térképvázlattal a kezemben első ízben léptem a Tételhegy tetejére, hogy aztán a legkülönbözőbb tudományterületeket művelő kutatók részvételével egy interdiszciplináris programot kezdeményezzek.

A leírtaktól függetlenül, pontosan ezt a véleményt fogalmazta meg Trogmayer Ottó, a Szegedi Egyetem ma már nyugállományba vonult régészprofesszora, akinek iskolateremtő tevékenységén kívül elévülhetetlen érdeme az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark létrehozása és a Feszty-körkép (A magyarok bejövetele) helyreállítása és bemutatása. A tételhegyi terepszemlék kezdetével szinte azonos időben megjelent könyvében (Múltbalátó. Régészetünk nagy pillanatai. Helikon Kiadó, 2005, 108. oldal) az avar kagán szállását a mai Dunatetétlen környékére lokalizálta: „A község határában, az országúttól keletre hatalmas, ezen a területen egyedülálló, elhúzódó kiemelkedés vonzza a tekintetünket”, amely nem más, mint az Alföld teteje.

A Tételhegy a Bács-Kiskun megyei Solt városától keletre, a dunaföldvári és a bölcskei rév közelében, a kecskeméti és kiskőrösi műút között, a Duna medrétől légvonalban mintegy hét kilométerre fekszik. Természeti képződmény, ún. tanúhegy, melyet a folyó a mederváltásai során sem hordott el. A kissé nyújtott ovális, kb. 1150x800 m kiterjedésű domb 17 méterrel emelkedik ki az egykori ártérből, területe mintegy száz hektár, ami – csak összehasonlításképpen – vetekszik a budai várhegy kiterjedésével.

Honnan ered a program címe? A Névtelen Mester, Anonymus valószínűleg 1200 körül írott Gesta Hungarorumában szereplő castrum Tetel azonosítását a középkor-kutatás ez idáig egységesen a bácskai Titel nevű településhez kötötte, amely a Duna és Tisza összefolyásánál helyezkedik el. A honfoglaló magyar fejedelem, Árpád vezér legjelentősebb ellenfelének, a Duna–Tisza-közén uralkodó Salanus bolgár duxnak volt ez a székhelye. Vörösmarty Mihály Anonymus alapján örökítette meg nevezetes költeményében Párducos Árpád győzelmét a helyi fejedelem fölött (Zalán futása, 1825). Feltevésem lényege azonban az, hogy ez a castrum Tetel az eddig ismert és újonnan fölmerült adatok újraértelmezése alapján talán a Bács-Kiskun megyei Tételhegyhez köthető – amellett, hogy elképzelhetőnek tartom a két (ugyanazon Tetel/Titel/Titlus/Tétel névvariációjú) település egyidejű fennállását is. Ami magát a castrum Tetel helynevet illeti, sejtésemet egy olyan nyomós érvvel is alá tudom támasztani, amelynek keletkezési ideje még a Névtelennél is korábbra tehető: Idrisi (Abu Abdallah Muhammad al-Idrisi) arab geográfus 1154-ben Szicíliában készített világtérképe, valamint a hozzá fűzött leíró magyarázat (A horizontok bebarangolása után vágyó mulatságának könyve) szerint a Duna menti Budavár és Bács városa között fele úton, „a folyó északi partján” egy Titlws nevű kereskedőváros helyezkedett el, melynek „sok lakója és jószágja van, lakói nagyon tehetősek, bőségben és gazdagságban élnek.”

A 2005-ben megkezdett terepbejárások, majd a kecskeméti Katona József Múzeum munkatársaival együtt 2006-ban és 2007-ben végzett ásatások során a Tételhegyen eddig többek között a következő jelentősebb objektumok kerültek elő: középső bronzkori település (vatyai kultúra), késő bronzkori erődítés (urnamezős kultúra), 11–12. századi soros temető, Árpád-kori telep, valamint egy gótikus templom, mely köré évszázadokon át temetkeztek. Feltétlenül meg kell említeni néhány szórvány leletet is: ilyen egy meglehetősen kopott bizánci réz érem, Heraclius és Heraclius Constantinus 613–614-ra keltezhető, Constantinopolisban vert follisa; egy 11–12. századi, Alsó-Ausztriából származó grafitos peremtöredék (ilyen nagyméretű tárolóedények a Duna mentén Győrtől keletre csakis korabeli irányítási központokban, városszerű településeken tűnnek föl); valamint egy Köln város címerével ellátott, 15. század közepére datált ólombárca – mindegyik az intenzív kereskedelem tárgyi emlékeként értelmezhető.

Csak néhány újragondolást igénylő kérdés, melyek megoldásához szeretnénk közelebb kerülni a program során: a Tétel név jelentése (az egyik feltevés szerint etimológiailag azonos a török eredetű ’Törtel’-lel, aminek értelme: ’négy vidék (ura)’, s ne feledjük, a kora Árpád-kori hely- és földrajzi nevek alapján jeles történészeink egy része – így Hóman Bálint, Györffy György, Kristó Gyula – a Duna–Tisza-közére helyezte a 10. századi magyar fejedelmi törzs szállásterületét); történész és egyháztörténelmi szempontból vizsgálandó Solt helye és szerepe a középkori Fejér vármegyében, kapcsolata a megye dunántúli központjához, Alba Regiához, illetve a második hazai érseki városhoz, Kalocsához.

Hogyan képzelem el mintegy másfél évtized múlva a Tételhegyet? Hármas célkitűzés lebeg a szemem előtt: a tételhegyi tanúhegy természetvédelmi területté nyilvánítása a Kiskunsági Nemzeti Park részeként; Nemzeti Történelmi Emlékhely létrehozása az ásatások során föltárt tárgyi emlékek és az írott források alapján; s nem utolsó sorban egy új közgyűjtemény, a Bóna István Múzeum megalapítása a helytörténeti és regionális jelentőségű hagyaték bemutatása céljából.

Szentpéteri József
projektvezető

Illusztráció: A múlt lenyomatai a Tételhegyen. A légifelvételen a feltárás egy részlete látható

Szerző: Szentpéteri József, a történettudomány (régészet) kandidátusa, MTA Kutatóintézeti Főosztály